Vinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo SliderVinaora Nivo Slider

Szanda - Péterhegy

 tura  kepek  video
A nográdi Szanda község magaslatán emelkedő egykor hármas csúcsú Szandahegy két, egymástól 1,5 kilométerre elhelyezkedő csúcsán a középkorban egy-egy vár állott. A hegy nyugati Péter-hegy (545 méter) nevezetű ormán épült erősség különlegességét az adja, hogy a falakkal körülhatárolt tér közepén egy patkóíves szentélyű templom állt.  Az erdélyi templomvárakra hasonlító erősség használata a 12-15. századra tehető a régészeti leletek alapján. Az egyházi helyek (templomok, kolostorok) várfalakkal történő megerősítése a történelmi Magyarország területén nem volt ritkaság, hiszen „történetkönyveink is megjegyzik, igen gyakran reggel táncz, estve láncz volt szegény elődeink sorsa. Jött a kún, török és tatár, s máig is él a nép ajkán a monda, hogy elől vetették be a kenyeret, s más oldalán szedték s futottak vele erdőkre, hegyekre, hogy életöket megmentsék. Innen van hazánkban annyi falu temploma kemény várkerítésben. Belé vitték kincseiket, családjokat, s egyes portyázó csapatok ellen élethalálra oltalmazták. Őseink templomaikat bekeríték, házaikat messze be udvarokba építék; falvaikat az országúttól félre, hegyek közé rejték…”. (Kőváry László: Erdély régiségei. Pest,  1852)
 

A péter-hegyi vár építetőjének személye még ismeretlen a tudomány előtt éppúgy, mint a védelmi létesítmény pontos szerepe is (nemesi vár, elővár, vagy népi menedékhely). A vár léte még rejtélyesebbé válik, hogyha figyelembe vesszük, hogy tőle 1,5 kilométerre nagyjából egy időben létezett a hegy keleti csúcsán, a mai várhegyen a közismertebb Szanda-vár. A templomok megerősítése azért sem szokatlan, „hiszen ősrégi szokás, hogy az emberek váratlan és erős támadások elől Isten védőszárnyai alá, a templomba menekülnek. Lélektani és vallásos okokon kívül az is közreműködik ebben, hogy rendesen a templomok a legszilárdabban megépített és így az ellenállásra legalkalmasabb épületek. Nem utolsó sorban szerepet játszik az is, hogy az Isten dicsőségére szolgáló épületek még az ellenség részéről is kíméletre számíthattak minden időben.” (Buday Árpád, 1926)

szanda1 szanda20

A várat Gádor Judit régész tárta fel 1969-ben, még mielőtt a területén működő kőbánya véglegesen meg nem semmisítette a romokat. Az ásatás során előkerültek egy 8 x 4,5 méter belterületű négyszögletes torony maradványai a hegyplató délkeleti területén.  A torony falai 1,2 méter vastagok lehettek. Az épület keskenyebb falaihoz középtájon, a várudvart kerítő, közvetlenül a sziklára alapozott várfalak csatlakoztak. A falak által ötszög formában határolt tér 30-32 méter átmérőjű volt. A vár kapuja az északnyugati falszakasz északi harmadában lehetett, ahol feltártak egy 2-2,5 méter széles kifelé szűkölő kapunyílást. A „várudvar” közepén egy 6 méter hosszú patkóíves szentélyű rotunda (körtemplom ) állt, mely templomot ismeretlen időben egy 5 x5 méteres belméretű hajóval bővítettek nyugatról. Az eltérő időben épült templomrészek között tengelyeltérés volt. A várat a nyugat-délnyugati oldal kivételével árok vette körül, mely árok az északi oldalon egy 4-5 méteres szakaszon megszakad, feltehetően a kapu megközelíthetősége végett. Az északnyugati oldalon körülbelül 25 méter hosszan egy belső árok is húzódott.

szanda alaprajz

szanda18

Sajnos az említett kőbánya miatt ma már semmi sem látszik a romokból, de aki Szanda környékén jár, semmiképp ne hagyja ki a vár nagytestvérének tekinthető Szanda-vár maradványait, és ha teheti  csodálattal adózzon a romok mellől feltáruló gyönyörű nógrádi tájnak.

 

Irodalom

Gádor Judit : A két szandai vár. In: Horváth László (szerk.): Várak a 13. században. Castrum Bene I, 1989. Gyöngyös, 1990. 196-197.

Karczag Ákos: Séta a Szanda-hegyen. In: Várak, kastélyok, templomok II/5. 2006. 42-45.

Kőnig Frigyes: Historia Picta Castellorum – Erődítések és várak a Kárpát-medencében az őskortól a XIX. századig. Budapest, 2010. 70-72.