gor9

 tura  kepek  video

A magánvárak építése más európai országokhoz hasonlóan Magyarországon is a királyi építkezéseket követte. A királyi várak, udvarházak követendő példaként szolgáltak az egyre erősödő, tehetősebb nemesi réteg számára. A korábbi várkutatás évtizedekig rögzült véleménye szerint hazánkban a magánvárak egy-két kivételtől eltekintve a tatárjárás után jelentek meg. A fent említett véleményt alapjaiban rengették meg a régészet által egyre növekvő számban detektált, a 12-14. századra datálható „kisvárak”, „halomvárak”, amelyek nem jelennek meg okleveles forrásanyagunkban, és történetük alig vagy egyáltalán nem ismeretesek. Ilyen vár a Dr. Dénes József és Ilon Gábor régészek irányítása mellett feltárt góri Árpád-kori favár is, amely az oklevelekben előforduló „castrum ligneumok” (fából épült várak) egyike lehetett. A vár egykori lakótornyának radiocarbon C14-faanyagvizsgálatánál az építőanyag legvalószínűbb kivágási dátumául az 1105-1131 közti időszak adódott. Így hazánk egy, a tatárjárás előtti, feltehetően magánvár ismeretével és leletanyagaival gazdagodott a hatéves régészeti feltárás eredményeként.

Gyakran a természetet járó vándor nem is tudja, hogy az a sok halom, ami mellett gyanútlanul elhalad, történelmi múltunk egy szeletét őrzik. Legtöbbjüket emberkéz alkotta, s akár halotti emlékmű, akár erősség részeként múltunk fontos mementói. Ezért ha a sors egy ilyen domb tetejére vezeti lépteinket, jusson eszünkbe, hogy amit látunk nemcsak egy egyszerű magaslat, hanem maga az emlékezet halma, melyet remélhetőleg az utókor egyszer szóra bír. 


„Még áll a domb s én állok a felett,
Játszik velem bűbájos képzelet.

Csekély a domb, alig emelkedő,
Ormán csak fű, nem a bérc fenyve nő.

Csak, mintha pajzán szélfiak szeszélye
Egykor magát mulatta volna véle,

Midőn a porba' játszván, mint szokott,
Fövényből a pusztán csibét rakott.

Vagy mintha ember hányta volna nemrég...
Ki gondolná, hogy százados nagy emlék!...”
/Arany János – A tetétleni halmon/

gor7

Arany János sorai hűen tükrözik azt az érzületet, amelyet a történelmünk iránt fogékony lélek érez ezeknek az emberkéz alkotta halmoknak a tetején, a „kisvárak” egykori területén. A góri Árpád-kori várnak nem volt mesterséges halma, bár a központi területét a várárokból kitermelt földdel elegyengették, megmagasították. Sajnos mára már semmi nem emlékeztet a Répce folyó fölé magasodó domb északi fokán egykor állt favárra. Területét a régészeti feltárást szükségessé és lehetővé tevő árvízi szükségtározó létrehozása átalakította, a vár maradványait eltüntetve. A középkori vár egy késő-bronzkori és vaskori magaslati település egykori területére épült. A domb északi, folyó fölé magasodó csúcsát szárazárok létesítésével leválasztották, mely árok 14-15 méter széles és közel 5 méter mély lehetett. A várárok földjével megmagasított domb közepén egy 3-4 emeletes, nyolcszög alaprajzú fa lakótornyot építettek. A torony markánsan meghatározhatta a vár egykori kinézetét. Rekonstrukciója készítésénél szintén Arany János sorai idéződtek fel bennem, habár a verset teljesen más történelmi környezet és épület ihlette.

 „Csonka torony nyúlik a felhőbe,
Rajta pihen a nap lemenőbe':
Rá-ráveti visszanéző fényét,
Mintha látnám ősapáim vérét.”
/Arany János – Az ó torony/

gor13 gor20

 

A központi tornyot egy 13x15,5 méteres alapterületet határoló paliszád (palánk) vette körül. A tornyot övező, sűrűn egymás mellé állított fatörzsekből alkotott védőfalnak mind a négy sarkán egy-egy védőtorony helyezkedett el. A vár kapuját a délkeleti torony keleti oldalán találta meg a várat feltáró régész.

gor alaprajz

A vár alaprajza Szekér György nyomán

Dénes József feltételezése szerint a várat a Guaryak ősei, a Ják-nemzetség tagjai építhették Könyves Kálmán (1095-116), vagy fia II. István (1116-1131) uralkodása idején, és a 12-13. század folyamán lehetett használatban.

 

Források

Dénes József: Árpádkori vár Gór-Kápolnadombon. In: Castrum Bene 1989. Várak a 13. században. Szerk.: Horváth László. Gyöngyös, 1990. 203-207.

Dénes József: Gór, egy feltárt favár (castrum ligneum). In: Várak nyomában. Tanulmányok a 60 éves Feld István tiszteletére. Budapest, 2011. 43-48.

Dénes József: Gór-Kápolnadomb középkori vára – örökségvédelem.hu http://www.oroksegvedelem.hu/gor_kapolnadomb_kozepkori_vara/

Dénes József: Gór várai és kastélya. In: Várjáró magazin 6. szám http://www.szadvar.hu/2014/04/varjaro-magazin-6-szam/

König Frigyes: Várak és erődítmények a Kárpát-medencében. Budapest, 2001. 394-395.

 

gor35

gor